When Your Life Changes-23.fejezet

(Zack szemszöge)

-Zack!-szólt Emmet,mikor New York-ban a Cullen-villa felé mentünk- Este názzünk már meg egy vámpíros filmet!-mondta-Imádom amikor ilyen filmet csinálnak és nincs is semmi köze a filmhez a vámpírokhoz- vigyorgott. Na igen ez tényleg nagyon érdekes...
-Jól van nézzük!-adtam meg magamat. Legalább lesz egy esti programom.
-Csatlakoztok?-kérdezte Emmet az egész családtól.
-Persze-mondták egyszerre.

-Áh édes otthon!-vigyorgott Emmet majd bevágódott az ajtón. Bõröndját felrángatta az emeletre és nagy puffanással ledobta.
-Beíratlak benneteket az iskolába!-jelentette be Alice.
-Mi van?-horkantam fel. Na haddjon már. Emmet lejött az emeletről és mellém állt.
-Iskolába fogsz járni!-mondta komolyan.
-Igen?-mondtam szomorúan-De ott is kikészíthetem a tanárokat- vigyorogtam.
-Igen,csak ott lesz anyád-suttogta Emmet.
-A francba!-mondtam.
-És "anyád" itt áll melletted-hallottam meg egy hangot. Megfordultam és anyámmal találtam szembe magamat.
Elmosolyodtam. Hátha ezzel nem árulom el magamat. De tévedtem. Csípőre tette a kezét. És dobolt a lábával.
Ez egy hosszú beszélgetés lesz...-sóhajtottam.
-Inkább nézzünk majd filmet!-vigyorogtam. Esme-hez fordultam.

-Lehet az a szoba az enyém ami múltkor volt?-néztem könyörgõen Esme-re. Ott hagytam néhány cuccot. Ami a "nővérem-elleni- lázadáshoz" szükséges. Jó végülis csak egy fényképezõ... És azt is csak véletlen hagytam ott-vámpír memória. Hát persze...
-Persze,drágám lehet a tied!-mosolygott Esme.
-Köszönöm!-azzal gyorsan felszaladtam. Kinyitottam azt a szekrényt amiben hagytam-mert persze arra emlékeztem,hogy hol hagytam el-És ott volt!
-Megvan!-mondtam diadalmasan.
-Micsoda?-jött be Emmet.
-Hát a fényképezõ amit itt hagytam-vigyorogtam.
-Okés...-mondta és a fényképezõt fixírozta-Amúgy azért jöttem,hogy nem jösz le filmeket keresni? Vámpírosat!
-De lemegyek keresni! Vámpírosat!-mondta ugyanolyan hangsúllyal, mint Õ.
-Na zúzzunk le a garázsba-ment el előttem én meg követtem.
-Hova mentek?-állított meg anyu. A szabadságomnak vége...
-Nyugi Bella!-tette a anyu vállára a kezét-Csak ki nézünk egy filmet amit este megnézhetünk!-nyugtatta.
-Horrort?-húzta fel a szemöldökét.
-Bella! Túlságosan átmentél az anya szerepbe!-rázta a fejét Emmet.
-Mivel egy anyja vagyok ez a kötelességem!-elvigyorodtam.
-Ez igaz!-értett egyet-Na de most mi megyünk!-azzal Emmet eltolt a garázshoz-Huh... anyád nagyon anyás-már nyitottam számat,hogy elmondjam ugyanazt,mint elõbb anyu nekünk de félbeszakított-Ne! Ne mond azt,mint Ő mondott!
-Na ki itt a gondolatolvasó?!-vigyorogtam.
-Edwrad...-nevetett. Elő vett egy nagy dobozt ami tele volt filmekkel-Na válasszunk!
-Ezek mind csak vámpíros filmek?-kérdeztem és belenéztem a dobozba.
-Aha-vigyorgott.
-Oké... Na válogassunk-azzal kivettem az első DVD-t ami a kezembe akadt. Elolvastam a tartalmát. Vérfürdő! Király!-Ez jó lesz!-vigyorgtam.
-Ez tényleg ijesztő egy film...-mondta és a DVD-t fixírozta. Az arcán muszáj volt el nevetnem magamat.

-Nem baj! Ez lesz!-mondtam dacosan és a nappaliba mentem. Azért ha már a nagy Emmet fél egy DVD-től... Az már elég gáz! De azért is megnézem.
-Választottatok filmet?-jött oda anya.
-Aha!-vigyorogtam,de nem mutattam meg neki.
-Biztos vagy benne,hogy ezt akarod megnézni?-jött oda apám aki összeráncolt szemöldökkel nézte a DVD-t.
-Miért te is megijedtél tőle?-kérdeztem vigyorogva.
-Nem!-vágta rá gyorsan. Szóval igen...
-Te is megfogsz!-állt mellé Emmet. Azért már egy vámpírnál... Erre nem sok esély van. Bár ha Ők ketten is megijedtek akkor...
Ránéztem a fali órára ami negyed kilencet mutatott. Pont jó az esti filmnézéshez.
-Na szerintem gyűljön össze a család mert nézni akarom a filmet!-levetettem magamat a kanapéra a DVD-t betettem de még nem indítottam el. Anyu és apu egymás mellet ültek. Összeillettek ezért büszke is voltam magamra,hogy össze hoztam őket.
-Mehet?-kérdeztem. Emmet és Rosalie leült az egyik felemre. Mellléjük Alice és Jasper. Majd egy külön helyre Esme és Carlisle. Másik felemen pedig Amanda foglalt helyett.
-Mehet...-sóhajtott Emmet. Megnyomtam a "play" gombot és elindult a film. Már az eleje és öldökléssel... Lövöldözéssel indult. Vámpírok sehol.
-Hol vannak a vámpírok?-kérdeztem és Emmet-hez fordultam. Elnevettem magamat rajta. Azt a nézést amit levágott! Nagyon durva. De mindenki ilyen képet vágott.
Vámpírokkal vagyok körülvéve... Hagyatok már. Az emberek nem ijednek meg ennyire!

Visszanéztem a képernyőre. Na most jönnek a vámpírok. Vagyis lehet, hogy úgy néztek ki,mint a zombik. De emberek vérét szívták. Elég bénán játszották a szerepüket. Én jobban csinálom.
Majd hirtelen megjelent egy kép. De csak úgy a semmiből. Fogai néhol hiányoztak és sikított... Vagy ordított vagy fogalmam nincs mit csinált.
Alice száját elhagyta egy sikkantás. Hát ezt nem hiszem el! Leállítottam a filmet.
-Végig bírjátok nézni vagy kikapcsoljam?-kérdeztem komolyan.
-Ne játssz meg magadat!-szólt Emmet.
-Tényleg nem fél... Inkább idegesíti,hogy-hogyan nézzük ezt a horrort- tolmácsolt Jasper.
-Rossz oldalról nézitek a filmet! Arra gondoljatok,hogy ez úgy se történik meg... Meg amúgy is olyan bénán szívják az emberek vérét! Nézzétek már! Meg vámpírok vagyunk! Nem tudnak ártani nekünk!
-Ja végülis, igazad van...
-Vámpírok vesznek körül mi?-morogtam magamban majd elindítottam újra a filmet.
-Melleted ülök-nevetett Emmet.
-Ezt el is felejtettem-vigyorogtam. Majd visszakapcsoltam a filmet. Most már a többiek se úgy nézték,mint valami ilyesztő horror. Hanem mindennek az oldalát. Például a vér... az csak művér. Meg ehhez hasonlóan.

***

-Tényleg nem volt olyan rossz így másodjára...-mondta elgondolkozva Emmet.
-Vagy jót tett a beszélgedés...-mondtam.
-Meglehet!-nevetett. Nem tudom ebben mi a vicces de örülök,hogy jól érzi magát.
-Élvezem a hangulat változásodat!-veregettem meg a hátát.
-Nem te vagy az első aki ezt mondja nekem-vigyorgott.
-Csodálkozol? Egyszer kiakadsz egy filmen... Aztán komoly vagy... Majd nevetsz!-mondtam-Ez már több a határnál!-mondtam ironukusan.
-Hát mindjárt megijedek!-játszotta el a szerepét.
-Meg ne ijedj-vigyorogtam.
Alice jött el mellettem.
-Alice!-szóltam neki és felém fordult-Te ezt a sulis dolgot komolyan gondoltad?-kérdeztem.
-Teljesen! Már be is írattalak!-vigyorgott.
-Na ne már! Mikor?
-Mikor mondtam,hogy "beíratlak bennetek az iskolába". Aztán egyből
mentem-persze először hamisítottam nektek papírokat-és beírattalak benneteket.
-Ajj...-morogtam,hátat fordítottam neki-Amanda! Virulj holnap megint tanulhatsz!-kiáltottam neki. Lent mindenki próbálta elfolytani nevetését. Én felvágtattam a szobámba és jó nagy csapódással becsaptam.

(Bella szemszöge)

-Utál iskolába járni-haraptam alsó ajkaimba.
-Ez egy nagyon jó meglátás Bella!-vigyorgott Emmet.
-Majd megszereti-mondta Edward mellőlem és fél karral megölelt. Zack jó hangosan becsapta az ajtaját-Vagy nem...-tette hozzá.
-Én a "vagy-nem"-el értek egyet!-emelte fel a kezét Emmet,mintha szavazást tartottunk volna.
-Én se szerettem az elején iskolába járni...-mondtam.
-Ja de utána jött Eddy fiú és minden jóra fordult!-nevetett Emmet. Megforgattam a szememet. De amúgy igaza volt Emmet-nek.
Ilyet se mindennap volt,de egyet értettem vele. Persze ezt nem fogom neki elmondani.

-Téged is beírattalak Bella-mondta Alice-Neked is hamisítottam papírokat. És Zack sé Amanda keresztneve is Cullen lett-szóval végre átvehetik az apjuk nevét.
-50 éve nem voltam suliban...-mondtam-Jó tudni! És akkor csodálkozok,hogy az egyik gyerekem kocsit lop... Másikat majdnem
kicsapják az iskolából,ráadásul még cigizik is!-mondtam és fejemet Edward mellkasára hajtottam. Milyen anya vagyok én? Nem is nevelem rendes Őket.
-Ne gondolj ilyenekre Bella!-mondta Jasper. Ja igen... érzékeli,hogy mit érzek.
-Jaj Bella ez hülyeség!-Edward meg kiolvassa Jazz gondolataiból. Nem válaszoltam csak beszívtam Edward kábító illatát.
-Felmegyek Zack-hez-szólaltam meg végül. Kibújtam Edward szorításából és felmentem Zack szobája elé-éreztem az illatát és innen tudtam,hogy ez a szobája.
-Bemehetek?-kopogtam.
-Gyere-morogta. Huh... nincs jó paszban.
-Az iskola miatt vagy így kibukva?-ültem le mellé. Kinézett magának egy pontot és azt fixírozta.
-Nem...-mondta,de nem hittem neki.
-Valamit nem akarsz elmondani...-mondtam,ennyire azért már csak ismerem.

-Áh teljesen mindegy. Nem akarok róla beszélni!-mondta és rám nézett.
-Jó én meg nem fogom erőltetni!-adtam meg magamat-Amúgy... Te és Amanda most már Cullen-ek vagytok. Hivatalosan is-mondtam.
-Hogy-hogy?-kérdezte meglepődve.
-Alice így hamísitott. És mert Carlisle és Esme "örökbefogadtak" benneteket. Szóval majd mellőzétek az anya/apa szót-bólintott.
-Iskola!-morogta és fejét a párnába nyomta. Elnevettem magamat, milyen hisztit vág le!
-Alice miért teszi ez velem?-kérdezte kőltöien.
-Azért mert elég feltűnő lenne ha itt van három-velem együtt-tizenéves lény aki nem jár iskolába! Azért elég fura lenne nem gondolod?- kérdezetm felhúzott szemöldökkel.
-Nem! Csak nyolc általánosunk van!-vigyorgott. Legalább már megenyhült valamennyire.

-Te se vagy annyira oda a suliért-állapította meg.
-Ige be kell valani. Az iskola nem valami jó dolog de muszáj be járnunk!-tértem ki a pontos válasz elő. Remélem nem veszi észre.
-Ja.... ebben egyet értünk!-dőlt hátra.
-Nem lesz olyan rossz! Lesznek barátaid! Persze remélem nem olyanok,mint az előzök... Meg talán egy csinos barátnőd is- mosolyogtam.
-Ja... lehet...-mondta semmi éretséggel.
Még néhány percig faggattam Őt. De semmit nem akart mondani- szóval elég nyügős állapotban volt. Inkább hagytam. Jó éjt kívántam neki és lementem a nappaliba. Majd ott is töltöttem az éjszakámat reggelig...