More Than Friend-10.fejezet

(Bella szemszöge)

-Na Emmet,hogy állsz Manó-val?-kérdeztem mikor beértem a házba.
-Egész jól...
-Hazudik!-vihogott Jasper-Elöbb Emmet cipõjét rágta! Alig lehetett tõle elvenni.
-És tönkre is ment...-mondta Alice-Ezért el kell mennünk vásárolni!-vigyorgorr.
-Én tudok "lábadozok"-mondtam hátha ez segít valamit.
-Jó akkor majd máskor megyünk el. De elfogunk!-mondta Alice-Létszi most!-mondta tudtam,hogy nem fogja kibírni.
-Jó...-mondtam megadóan.
-Köszönöm!-mondta vigyorogva és nyakamba vetette magát-Akkor irány a pláza!-mondta és már a bejárathoz ment Rosalie-val-Esme jössz?
-Köszönöm Alice de nem-mondta mosolyogva.
-Oké akkor csak hárman megyünk-mondta és már ki is pattogott az ajtón én meg dörmögve utána.
-Vigyázok a kutyára!-mondta Emmet-És most engedelmeskedni fogsz nekem...-kezdett bele Em de én már kint jártam.
-Gyere Bella olyan lassú vagy!-mondta Alice és rángatni kezdett a kocsi felé-Nem sokára újra láthatod Edward szóval minél előbb megyünk annál elöbb végzünk!-mondta és én megszaporáztam lépteimet.

(Emmet szemszöge)

-Vigyázok a kutyára!-mondtam Bella-nak-És most engedelmeskedni fogsz nekem... Nem tudom mi bajod van velem de figyelni foglak-mondtam és ezt el is játszottam vele.
Ő csak félrebiccentette a fejét és nézett rám.
-Ezt fejezd be! Te is jól tudod miről beszélek!
-Emmet...-szólt Jasper-Nem értelmes dolog egy kutyával beszélni...
-De ért engem! Játssa hülyét!-mondtam.
-Aha...
-Ül!-adtam ki Manó-nak a parancsot. Nem csinált semmit csak nézett rám.
-Manó!-szólt neki Edward,arra nézett majd vissza rám. Utána odaszaladt Edward-hoz. Mintha ezzel a nézéssel azt mondta volna: Nézd mit csinálok?
-Nem hiszem el,hogy nem direkt csinálja! Adj ki neki parancsot!
-Fekszik....-és úgy tett.
-Nem igaz-morogtam.
-Nyugi Emmet meg fog szeretni-mondta Jasper és kezét a vállamra tette. A kutya erre ugatott egyet-Vagy nem...-mondta és leült a kanapéra.
-Rád biztos azért hallgat mert a gazdájával vagy együtt!-próbáltam érveket keresni,
-Vagy értek az állatokhoz?-kérdezte vigyorogova.
-Pedig engem szeretnek az állatok!
-A medvék akire támadsz? Azok biztosan! Csak az a baj,hogy elég nagyol,hogy háziállatnak tartsd meg...-mondta vigyorogva.
-Nagyon vicces!-mondtam gúnyosan.
-Tudom!-mondta és leült a kanapéra. Mellé felugrott Manó is-Engem szeret!-és amint ezt kimondta oda is tette a fejét Edward ölébe.

-Edward! A kutya nem mehet fel a kanapéra!-szólt rá Esme-Manó gyere le onnan létszíves!-parancsolt rá Esme és Manó egyből le is jött róla.
-Sajnálom!-mondta neki Edward.
-Bella elkényesztette-kuncogott Jasper.
-Ja...-morogtam.
-Jajj Emmet! Ne vedd már ezt ilyen komolyan! Miért idegesít ez?
-Nem tudom...-vallottam be-De idegesít!
-Érzem...-mondta Jazz.

Már több óra eltelhetett,folyamatosan azon agyaltam,hogy ez a kutya miért nem bír engem? Mit ártottam neki? Vagy csak szimplán nem bír...
Kinéztem az ablakon Bella-ék épp akkor jöttek.
-Jött a gazdád!-mondtam.
Ő egyből fel kellt és az ajtóhoz ment amit kaprani kezdett.
-Nyugi! Mindjárt kinyitom!-mondta Edward és úgy is tett. Manó előre ment utána meg Edward,

(Edward szemszöge)

Amint megláttam Bella-t elmosolyodtam és Ő is viszonozta ezt.
-Edward! Segíts kipakolni!-szólt Alice.
-Oké...-sóhajtottam és odamentem. Alice a kezembe adott körübelül tíz szatyrot majd Bella-val az oldalomon bementünk a házban.
-Túlélted Bella?-kérdezte vigyorogva Emmet. Bella-nak erre csak tányújtotta a nyelvét.
-Kijöttél Manó-val?-kérdezte Bella.
-Nem! Ez a kutya egyszerűen utál!
-Emmet... ezt te se gondolhatod komolyan...-mondta Bella.
-De! Edward-ot miért bírja?-kérdezte és felém mutatott.
-Meg fog szeretni!-paskolta meg a vállát.
-Bella gyere ruhát próbálni!-szólt neki Alice.
-Alice...-mondta Bella könyörgően.
-Jó akkor késöbb...-mondta megadóan és felment az emeletre-szatyrostól.

Odamentem Bella-hoz és megöleltem.
-Hiányoztál!-motyogtam.
-Még itt vagyok!-szólt Emmet.
Megfordultam és szembe néztem vele-ő csak kajánul vigyorgott.
-Ingyen pornót nem hagyok ki!
-Emmet!-szólt az emeletről Rosalie-Vettünk neked is ruhát próbáld fel!
-Ne most cica!
-Ne akard,hogy lemenjek...
-Megyek már! Benneteket meg figyellek!-vigyorgott majd felszaladt az emeletre.
-Most ketten maradtunk-mondta,és közelebb jött hozzám.
-Nem igazán...-mondtam és Manóra mutattam.
-Ő nem jelent veszélyt számunkra-mosolygott.
-Igen... igazad van...-mondtam és puszit nyomtam az arcára utána leültünk a fotelra. Bekapcsoltam a tévét. Bella mellém ült fejét a mellkasomnak hajtotta én meg a hátát simogattam.
-Manó!-szólt Bella kutyájának,aki amint a nevét kimondták ott termett és leült- Miért viselkedsz így Emmet-el?-kérdezte. Manó csak nézett tovább. Mélyen érinti Őt szóval légyszives... Jó lehet nehéz,de próbálj rendesen viselkedni vele,
Amúgy Emmet tud kedves is lenni szóval légyszíves...-magyarázta neki Bella. Utána Bella visszadöltötte fejét a mellkasomra.

-Mi van fiatalok Dúl-a-love?-jött le az emeletről Emmet.
-Mi van túl élted a ruha próbát?-kérdeztem mintha az előzőt meg se hallottam volna.
-Ne is mond...-morogta Emmet-És akkor a Karácsony is mindjárt itt van... Elvisznek mindekit vásárolni... Borzasztó lesz!-mondta Emmet kétségbeesetten és ledobta magát az egyik fotelba.
-Uh tényleg...-mondtam és fejemet hátra dőltöttem.
-Most nem volt olyan rossz a vásárlás...
-Jaj Bella! Ne mond,hogy te is ilyen vásárlás fan leszel!-mondta Emmet.
-Nem leszek nyugi.
-Huh... Azt hittem már neked is elcsavarták a fejedet...
-Azért volt amúgy jó mert nem vettünk annyi ruhát mint máskor... Bár... végülis lehet....
-Szerintem is!

-Bella! Most már jöhetnél ruhát próbálni!-szaladt le a lépcsőn Alice-Gyere!-mondta és Bella-t húzni kezdte-Gyorsan végzünk!
-Nekem is ezt mondtad!-szólt utánuk Emmet_és körübelül fél órán át ott voltam...
-Remélem nekem nem vettek semmit...
-Reményedj!
-Azt csinálom.
-Amúgy túl lehetett élni... Nem sok ruha volt... Csak Rosék még ötször átbeszélték... Borzasztó...
Manó ismét feljött mellém a fotelra.
-Szerintem menj le mert Esme ki lesz akadva ha itt lát...-mondtam neki és le is ment.
-Manó gyere ide!-szólt neki Emmet. Bizonytalan léptekkel de odament-Megkedvelt...
-Jót tett Bella-val a beszélgetés...-mondtam.
-Micsoda?
-Semmi! Csak biztosan megkedvelt téged!
-Ja-mondta vigyorogva-Nem tudnak nekem ellenállni az állatok.
-Az biztos...

Még néztem amíg Emmet büszke mosollyal beszél Manó-val aki csak csóválta a farkát.
Ha ezt valaki látná a suliból... A nagy darab Emmet Cullen egy kutyával beszél... játszik... Ezen mindenki halálra nevetné magát. De a mi családunk amúgy se mindennapi szóval... Ezen mr meg se lehet lepődni...