(Edward szemszöge)
-Gyerünk! Itt vannak a díszek! Haladjunk!-tuszkolt ki minket a házból Alice-Fiúk be vagytok fogva,szóval jó díszítést!-vigyorgott majd visszament a házba ahol már a körübelül három méteres fa állt.
-Carlisle nem számít fiúnak?-kiáltott utána Emmet.
-De igen,de Ő nem ért rá!-szólt vissza.
-Oké,akkor hárman maradtunk... Kemény menet lesz-vigyorgott Emmet.
-Hozz létrát!-mondtam Emmet-nek.
-Miért én?
-Hogy ne járjon a szád!
-Oké-mondta és elvonult pár másodperc után visszajött-Itt van!
-Kösz-mondtam.
Egész éjszaka esett a hó,szóval körübelül 50 centiméteres hó volt,aminek Emmet nagyon is örült,persze mindenki de Ő kifejezetten örült ennek.
-Na akkor most hasznosítsuk magunkat.
-Ja,valamit kezdenünk kéne magunkkal...-mondta Jasper.
-Huh.. essünk túl rajta-mondtam és felmásztam a létrára. Jasper adta az égőket én meg feltettem azokat.
Békésen ment az egész de akkor valaki fejbe talált hógolyóval,egyből tudtam ki volt az.
-Emmet!-szóltam rá.
-Igen?-kérdezte ártatlanul.
-Kérlek ne dobálj már!
-Miért?-kérdezte és mégeggyel megdobott.
Nem válaszoltam csak gyúrtam egy hógolyót és hozzávágtam egyenesen fejen vágta.
-Szóval harcolni akarsz?-kérdezte vigyorogva.
-Igen!-mondtam és leugrottam a létráról.
-Jasper csatlakozz te is!-szólt neki Emmet.
-Oké!-mondta és egy hógolyóval jutalmazta.
Már mindenki teljesen havas volt bár minket ez nem nagyon zavart mert nem fáztunk.
Én a ház előtt álltam,az üveg ablak előtt... Emmet meg pont engem célzott,de én elhajoltam és az meg az üvegen landolt. Vagyis inkább... hát... átment az üvegen... Avagy betört...
Alice,Bella,Esme és Rosalie a fát díszítették de erre ők is felénk néztek.
-Opá...-mondta Emmet.
-Opá ám...-értettem vele egyet.
Alice mint egy rakéta kijött a házból,őt követte Bella,Esme és Rose.
-Na ez melyikőtők zseniális dobása volt?-kérdezte Alice elág nyugodt hangon.
Jasper és én Emmet-re mutattunk.
-Tudod Alice... Az úgy volt,hogy...-kezdett bele a mentegetőzésbe,de húgom félbe szakította.
-Ne mentegetőzz!
-Oké...-mondta.
-Emmet Cullen,most nagy bajban vagy!-szólt rá Rosalie.
-Karácsony van! Ilyenkor békesség van... nyugalom... és szeretet!-mondta vigyorogva.
-Mindjárt lesz itt békesség...-mondta Alice már közelített volna Emmet-hez de megakadályoztam.
-Hé Alice! Nyugi! Megjavítjuk!-mondtam.
-Igen és szerinted,hogyan? 23-a van ilyenkor nem hinném,hogy szívesen ugrálnak az emberek,hogy ablakot cseréljenek!
-Szigszalag?-adtam egy ötletet.
-Nem rossz ötlet-értett egyett velem Emmet-Van a szobámba,hozok le és...-mondta de akkor meglátta a lányok arckifejezését-Vagy inkább itt maradok...
-Szerintem is inkább itt maradsz és beszélgetünk...
-Oké,beszélgessetek csak mi megyünk dísziteni-mondtam és léptem egyet de valaki visszahúzott-Jönni akartok ti is?
-Emmet miért dobtad a hógolyót az üvegnek?!
-Én Edward-ot akartam eltalálni de elhajolt előle!
-Persze,én vagyok a hibás mert jók a reflexeim!
-Hát persze!
-Inkább menjetek vissza díszíteni...-mondta Alice-Én meg elintézem az ablakot.
-Csodállak Alice eszed miatt!
-Na menjetek...
Szó nélkül megfordultunk és visszamentünk díszíteni.
-Ez nagy volt!-vigyorgott Emmet.
-Huh... Azt hittem Alice kifiléz minket...-mondtam és visszamásztam a létrára.
-Én is! Amikor megláttam azt az ideges arckifejezését...-röhögött Emmet.
Egy autó állt meg a ház előtt. Majd kiszállt belőle egy pasas hóna alatt meg egy üveg lap volt...
-Ez gyorsan elintézte...-mondtam.
-Ki ne tudna ellen állni drága kis húgunk csilingelő hangjának-vigyorgott Emmet-Ugye Jazz?
Jasper csa vigyorogva megrázta a fejét-ezzel azt akarta kifejezni: szánalmas vagy Emmet hülye vicceiddel.
-Szerencsétek van!-jelent meg Alice.
-Tudjuk.... Miért is?
-Mert hajlandóak voltak kicserélni az ablakot amit betörtetek!
-Emmet törte be.
-Oké,dolgozzatok tovább-és visszavonult a házba.
-Túl kicsi ahoz,hogy ilyen idegesítő legyen...-morogtam.
Másnap...
24-e van... Szenteste. Emmet-ékkel sikeresen feldíszítettük a házat és nem csináltunk több kárt-nagy teljesítmény.
A fa előtt álltunk Bella-val. Már csak mi voltunk ott. A többiek elmentek mert valami "fontos" dolog jutott eszükbe. De szerintem csak kettesben akartak hagyni Bella-val. Neki még nem adtam oda ajándékomat. Ő már odaadta nekem.
-Boldog Karácsonyt-mondtam elővettem zsebemből a kis dobozt mibe a nyaklánc volt. Kinyitottam és tátva maradt a szája amin elmosolyodtam.
-Ez gyönyörű-mondta ámúlva és kivette a dobozkából-Rám adod?-kérdezte.
-Még,hogy nem kell ajándék-vigyorogtam.
-Ilyen ajándéknak minden lány örül-mondta mikor ráadtam. Szembe fordult velem majd ujjait összekulcsolta az enyémmel.
-Akkor ha te örülsz én is...
Közelebb léptem hozzá,csókra készültem de hát persze valakinek közbe kellet avatkoznia és az is csak Emmet lehetett.
-Hello fiatalok! Remélem nem zavartam meg semmit-az a kaján vigyor... Biztos vagyok benne direkt jött most-Csak tudod Edward ha már vetted nekem ezt-felmutatta a tévés játékot-Kipróbálom.
-Legalább lefoglalod magadat-morogtam.
-Ja... pár percig... óráig... elleszek vele.
-Annak nagyon örülnék!-mondtam Bella-nak nyomtam egy puszit homlokára és leültem Emmet mellé.
-Beszállsz?-kérdezte.
-Kösz nem... Csak kíváncsi vagyok mikor töröd össze a játékot.
-Miért törném össze?
-Ha nem nyersz... általába bedurvulsz és a földhöz dobod teljes erődből... Onnan meg nem lehet összevakarni... Csak most kérlek!
-Igazad van...
-És kérlek.... ne az ablakot célozd... Mert akkor bekell vetnünk a szigszalagos tervet... És Alice se lenne valami "boldog".
-Na ebben egyet érétünk!
-Mi van velem?-jött le az emeletről húgom.
-Csak Emmet-nek felvilágosítást tartottam,hogy mennyire kiborulnál ha kitörné az ablakot... megint...
-Jól tetted!-mondta-Bella! Tudod vettem neked ruhákat... és azokat felkéne próbálnod! Mivel nem láttam a jővődet azt se láttam,hogy áll rajtad,szóval ennyit megérdemlek-mondta könyörgőn és gondolom bevetette a kiskutya szemeket is... Borzasztó... annak nem lehet ellenállni.
-Mivel valahogy úgy is ráveszel... Képtelen vagyok engedelmeskedni neked...
-Igen! Na menjünk!-vigyorgott és felráncigálta Bella-t az emeletre.
-Szegény Bella... Nem tudja mibe csöppent bele... Alice és a ruhapróba....Hidd el... tapasztaltam már egy párszor...
-Elhiszem...
-Na essünk neki ennek-mondta és megnyomta a "play" gombot majd belekezdett a versenyzésbe...
Én csak reménykedni tudtam: mikor megunja a játékot minden egy részben meg is marad.
2009. december 26., szombat
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
hehe, nagyon ari rész lett, a fiúk nem voltak piskóták, nagyon édes karácosnyi rész lett!
VálaszTörlésszupi lett:P de Bella mit vett Ed-nek?:O
VálaszTörlésEz naon klassz lett:)
VálaszTörlésSejtettem, hogy Emett kitöri az ablakot:)
Hát Emett ár csak Emett:)
Nagyon tetszett:)
Várom a következő részt:)
Fuhh nagyon jó!!
VálaszTörlésEgy nap nem telt bele , hogy kiolvassam mind a kettőt!!
nagyon tetszik az írásformád...meg nekem is hasonló a stílusom , mint ahogy te megfogalmaztad a történetet, és ezért nagyon bejött!!
mikor folytatod? :$:$
puszi!!